Egy napon Micimackó a kuckójában üldögélt. A mézescsuprokat számolta sorjában, amikor kopogtak az ajtaján.
- Tizennégy! - kiáltotta Micimackó. Azután mormogva hozzátette: - Szabad! Tizennégy vagy tizenöt? Borzasztó. Most összezavartam.
- Szervusz, Mackó! - mondta Nyuszi.
- Szervusz, Nyuszi! Ugye, tizennégy volt?
- Micsoda?
- A mézescsupor, amit összeszámoltam.
- Biztosan tizennégy volt.
- Biztosan?
- Nem biztosan. Mit törődsz vele?
- Szeretném tudni - mondta Micimackó szerényen. - Mégis jobb, ha az ember elmondhatja magában: tizennégy csupor mézem van. Vagy tizenöt esetleg. Ez olyan megnyugtató.
- Mondjuk, hogy tizenhat. Mindegy. Mondd csak, izé... azért jöttem, nem láttad valahol a Kist?
- Ritkán látom mostanában - mondta Micimackó. Csekély tűnődés után hozzátette: - Ki az a Kis?
- Egyike a rokonságomnak - mondta Nyuszi könnyedén.
Ez nem sokat jelentett, mert hiszen Nyuszinak annyi rokona és üzletfele volt, s annyira különböztek nagyságban és fajtában és jelentőségben, hogy maga se nagyon tudhatta, hol keresse azt a bizonyos Kist - a tölgy tetején vagy egy vadvirág kelyhében?
- Ma még senkit se láttam - mondta Micimackó. - Kist se láttam. Kellene valamire az illető?
- Nekem nem - mondta Nyuszi. - De sohase árt tudni, merre ténfereg az ember rokonsága. Akár szükség van rá, akár nincs.
- Értem - mondta Micimackó. - No és izé... talán eltévedt?
- Azt kell hinnem. Az utolsó időben senki se látta őt. Egyébként - tette hozzá jelentősen - megígértem Róbert Gidának, hogy expedíciót szervezek a felderítésére.
Micimackó titokban búcsút mondott a tizennégy mézescsupornak, abban a reményben, hogy talán mégis tizenöt volt. Aztán együtt kiballagtak az Erdőbe.
- Mostan - mondta Nyuszi - ez egy Felderítő Expedíció. És én szerveztem.
- Micsináltál?
- Szerveztem. Ez azt jelenti, hogy... más szóval kutatást jelent, amikor az ember mindenhová néz, nemcsak egy helyre. Azért arra kérlek, Micimackó, előbb kutasd át a Hét Fenyőfák vidékét, aztán indulj el Bagoly házának irányába, és ott keress engem. Érted?
- Nem - mondta Micimackó.
- Akkor én foglak téged keresni Bagoly házában egy órán belül.
- Mondjad csak, Malacka is szervezve van?
- Mindnyájan - mondta Nyuszi, és elment.
Alighogy Nyuszi eltűnt, Micimackónak eszébe jutott, hogy elfelejtette megkérdezni, ki légyen az a Kis. Hogy a rokonságnak és üzletfeleknek abba a csoportjába tartozik-e, amelyik ráröpül az ember orrára, vagy abba, amelyik a földön csúszik. Azért hát tekintettel arra, hogy már későcske volt, elhatározta, hogy felkeresi Malackát, és megkérdi tőle, mi az, amit ők együtt kutatnak, illetve kutattak, mielőtt ő személyesen kutatni kezdene.
- Márpedig Malackát nem találom meg a Hét Fenyőfák vidékén - tette hozzá -, mert ő egy bizonyos határozott helyre van szervezve. Azért hát elmegyek arra a határozott helyre. Csak tudnám, merre van. - És az egész dolgot sorban kidolgozta a fejében, következő sorrendben:
A DOLGOK UTÁN VALÓ KUTATÁS SZABÁLYOS RENDJE:
1. Határozott Hely. |
(Megkeresni Malackát.) |
2. Malacka. |
(Megtudni tőle, ki az a Kis.) |
3. Kis. |
(Ezt kell megtudni.) |
4. Nyuszi. |
(Meg kell mondani neki, hogy megtaláltam Kist.) |
5. Megint Kis. |
(Meg kell mondani neki, hogy megtaláltam Nyuszit.) |